A New York-i Coney Island vidámparkban kezdték el legelőször használni a mozgólépcsőt 1896-ban. A kezdetleges modell szerkezete sokkal egyszerűbb volt, mint a most használatos változatoké, de technikailag nemigen változott.Manapság a mindennapjaink gyakorlatilag elképzelhetetlenek lennének nélküle, hiszen nagy segítséget nyújtanak a nagyobb bevásárlóközpontokban és a tömegközlekedési eszközökhöz való eljutásban. Elgondolkodtál valaha a működésén? Nem egy érdekessége van ennek a mechanikai eszköznek, amikről ezidáig nem is tudtál!

Miért vannak barázdák a mozgólépcső fokaiban?

Az utcáról behordott sár, víz és kosz, ami más felületen csak lecsöpögne az emberek cipőjéről, ami csúszós és veszélyes felületet eredményezne. Erre a problémára a lépcsőfokok között kialakított barázdák jelentik a megoldást, amelynek vízelvezető funkciója van.

Másik ok a mozgólépcsőn eldobált szemét, amelyet a sík felület miatt szimplán csak felhalmozódna a mozgólépcső végén. A barázdás kialakításnál ez azért nem történhet meg, mert a szemét így ki tud lökődni a mozgólépcső tetejénél.

Miért gyorsabb a kapaszkodószalag, mint maga a lépcső?

Úgy gondolnánk ez valami hiba, hiszen nagyon sokan abban a hitben vannak, hogy a legoptimálisabb, ha a szalag és lépcső egyszerre halad. De természetesen ez nem ilyen egyszerű és ennek is megvan az oka.

Egyik oka, hogy az emberek jobban figyelnek a rövid utazás alatt és így csökken annak az esélye, hogy figyelmetlenség miatt a mozgólépcső bekapja a cipőfűzőjüket, táskájukat vagy  ruhájukat. Az emberek így nem tudnak elbambulni közben. Bár ez nem a teljes igazság.

A valójában a lépcsőt és a szalagot két külön motor működteti, amelyek más-más igénynek vannak kitéve és a folyamatosan forgó alkatrészek egyéni ütemben működnek. Minél régebbi a mozgólépcső, annál valószínűbb, hogy a szalag lassabban vagy épp gyorsabban halad a mozgólépcsőhöz képest.

Na? Gondoltátok volna?