Amint meghallod ennek a szigetnek a nevét, azonnal valami kellemes helyet képzelsz el, homokos stranddal, kék óceánnal és pálmafákkal. Lehet, hogy fel akarod venni majd a bakancslistádra és egyszer meg akarod látogatni, de vannak olyan szigetek, amelyekre  nem tudsz bejutni, még akkor sem ha nagyon szeretnél. Elmeséljük, hogy a Surtsey nevű szigetre például, miért nem teheted be a lábadat. Csak nagyon kevés embernek adatik meg a lehetőség, hogy kikössön ezen a rejtélyes szigeten, és te sajnos nem tartozol közéjük.

Surtsey – egy igazán egyedi sziget Izlandon, ami 1963-ban érte el a felszínt.

Ez egy hatalmas vulkán kitörés eredményeképpen jött létre, amely 3 éven át tartott.

1967-ben érte el a legnagyobb területét (2,7 km²).

A sziget érdekessége nem csak az oktatás, hanem az a tény is, hogy senki nem mehet hozzá közel.

A szigetet 1965-ben védett területté nyilvánították, hisz azon nagyon kevés helyek egyike, ahol megfigyelhető, hogy a fajok hogyan vesznek birtokba, hogyan népesítenek be egy kietlen, kopár területet.

A mai napig csak nagyon kevés kutatónak van engedélye a szigetre lépni, a többiek legfeljebb egy kisrepülőről nézhetik Surtsey fiatal felszínét.

Mielőtt belépnének a szigetre, minden kutatót alaposan ellenőriznek, nehogy magukkal hozhassanak egy kis földet.

De egy nap a sziget történelmében volt egy nagy incidens – a szigeten hirtelen paradicsom kezdett termelődni, ami a tudósokat a zsákutcába helyezte.

Ahogy később kiderült, mindenki az egyik tudóst hibáztatta, aki nem vette figyelembe a sziget szabályait.

A paradicsomot azonnal el kellett távolítani és megsemmisíteni, hogy ne zavarja a tudományos kutatásokat.

Az első hivatalos növény, ami emberi beavatkozás nélkül kezdett el nőni, a moha volt.

És a sziget első lakói viharmadárfélékhez tartozó északi sirályhojsza, illetve alkafélék voltak.

Hirdetés