Még folynak az egyezkedések a kormány és a munkáltatók és munkavállalók érdek képviseleteivel, ezért még a pontos emelésekről még csak elképzelések léteznek. Amit már biztosra lehet tudni, hogy a kormány nagy emelésekre számít 2022-ig.

A 24.HU közlése szerint:

  • A közszférában az idén 10,8 százalékkal, jövőre 9,9 százalékkal, azután 9,3 százalékkal, majd 8,5 illetve 7,9 százalékkal nőnének a bérjövedelmek.
  • Az összes munkavállalóra vetítve ennél kicsit mérsékeltebb jövedelemnövekedést prognosztizáltak: a jövő évtől 9,5 százalékost, azután 7,7 és 7 százalék közöttit.

Ez előreláthatólag átlagosan 50% bérnövekedést hozhat.

2016 óta is érzékelhettünk jelentős emelkedéseket:

Hírek szerint a szocho és a szja értéke is egy számjegyűre csökkenne: “Az egy számjegyű szocho és szja egybevágna azzal a tervvel, hogy a régiós versenytársakénál kisebb legyen a bérekre rakódó közteher. Persze csak ha ők nem csökkentenek közben.”

Amennyiben ezt sikerülne megvalósítani, egy csapásra elérnénk a szakszervezetek által régóta várt nettó 100 000 Ft-os minimálbért.

Még az sem kizárt, hogy a szocho csökkentést nem a munkáltatók érzékelnék, hanem a munkavállalók. Mivel a különbözetet a bérhez kellene hozzátenni, és kifizetni.

De ez valószínűsíthetően hosszú évek alatt fog kialakulni. Míg az szja-nál elképzelhető, hogy a 9% -ra csökkentést egyből véghez viszi a kormány.

Azért 2022-ig még nagyon sok minden történik, és közben az infláció is dolgozik. Vagyis a reálkereseteknél szerényebb emelkedés várható. De ha az itt leírtak úgy alakulnak, akkor számítások szerint 2027 körül az átlag kereset 528 ezer forint körül várható, a G7 számítása alapján.

A kormányunk 2030-ig tervez, és állítása szerint addigra szeretnék elérni, hogy Magyarország az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ez egyet jelent azzal, hogy valahol Svájc, Norvégia, Luxemburg és az Egyesült Királyság után kellene következnünk a bérrangsorban. Így olvasva azért ez elég hihetetlenül hangzik.

( Forrás: 24.hu )